Az emlékhelyről:
A Siklósi vár a XIII. század második felében épült. Itt tartották tisztes fogságban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt a lázadó főurak. A várból indult a mohácsi csatamezőre Kanizsai Dorottya, hogy eltemesse az áldozatokat. A helyszínen forgatták a Magyar Televízió legelső saját gyártású sorozatát, a nemzedékek kedvencének számító A Tenkes kapitánya című filmklasszikust. A siklósi vár a XIII. század második felében épült. A XIV. század végétől a magyar belpolitikai életben meghatározó Garai család birtokába került. 1401-es a bárói lázadás alkalmával Luxemburgi Zsigmond magyar királyt, majd később német-római császárt az ifjú Garai Miklós Siklós várában tartotta tisztes fogságban öt hónapon keresztül. A vár a XVI. század elején került a Perényi család tulajdonába. 1526-ban Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor özvegye a siklósi várból indult a nemzetünk számára oly tragikus kimenetelű mohácsi csata helyszínére, hogy mostohafia, Perényi Ferenc püspök testét megtalálja. Kanizsai Dorottya, siklós várának úrnője temettette el a csata áldozataink jelentős részét, megadva a végtisztességet a hősi halottaknak. Másik mostohafia Perényi Péter, későbbi erdélyi vajda és koronaőr is a siklósi várban nevelkedett. A Szent Koronát egy ideig a siklósi várban is őriztette. A török vész elmúltával a vár a Batthyány család tulajdonába került. A család egyes tagjai ennek megfelelően sok szállal kötődtek a várhoz. Jelentőségét tekintve kiemelkedik közülük gróf Batthyány Kázmér, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc második felelős kormányának külügyminisztere. Sírja ma is a vár kápolnájában található. A vár 1939-ben helyet biztosított lengyel menekült tiszteknek is. A második világháború végén tiszti üdülőt akartak létesíteni belőle, de a történelmi események ezt az ötletet elsodorták. A helyszínen forgatták a Magyar Televízió legelső saját gyártású sorozatát, a nemzedékek kedvencének számító A Tenkes kapitánya című filmklasszikust.
